Megkezdődtek a 2014-es bértárgyalások !

A 2014-es bértárgyalások megkezdését javasolja a LIGA Szakszervezetek, és azt indítványozza, hogy a minimálbért, valamint a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emeljék jövőre, ezenkívül pedig bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel.



A LIGA által javasolt emeléssel a minimálbér a jelenlegi 98 ezer forintról 103 390, a garantált bérminimum pedig 114 ezer forintról 120 270 forintra nőne 2014-ben.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a reálbér-növekedés idei beindulását követően már érzékelhető reálbér emelést szeretnének elérni a munkavállalók számára. Szólt arról is, hogy a LIGA ősszel kíván tárgyalni a kormánnyal a Munka törvénykönyvének módosításáról.

A fentieken túl további 5 pontban kezdeményez tárgyalásokat és kíván törvénymódosító javaslatokat tenni a LIGA Szakszervezetek.

    1. Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépése óta bebizonyosodott, hogy a szabályozás nem járult hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, ellenben rontotta a munkavállalók jövedelmi helyzetét, növelte kiszolgáltatottságukat. Emiatt aktuális a törvény felülvizsgálata és a szükséges korrekciók elvégzése.
    2. A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerűen gyakorolni, ezt az alapvető jogukat. A sztrájkjog a demokratikus jogállamiság egyik lényegi eleme, ezért szükséges a probléma áttekintése és a vonatkozó törvények módosítása.
    3. A társadalmi párbeszéd új rendszerének működési tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenleg működő szektoriális érdekegyeztető fórumok (VKF, OKÉT) nem fedik le teljes mértékben a munka világát, ezért célszerű létrehozni egy a közszolgáltató szektor problémáival foglalkozó fórumot is.
    4. A munkavállalók jelentős része számára a társadalombiztosítás által nyújtható nyugdíj nem elegendő az időskori biztonság megteremtéséhez. A 1281/2010. (XII.15.) számú Kormány határozatban rögzítésre került, hogy fenntartják és erősítik az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat. A LIGA Szakszervezetek javasolja, hogy a Kormány jelentős adókedvezményekkel segítse elő az öngondoskodás elterjedését.
    5. Tovább kell tárgyalni a korhatár előtti ellátások kérdését, ezen belül a korengedményes, a korkedvezményes nyugdíjról.

[Forrás: MTI, LIGA Szakszervezetek, vdszsz.hu]

Tovább »

Bérek: 2013 - Szakmunkás bérminimum: 114.000 - Bérminimum: 98.000.-

A köztisztviselői illetményalap és közalkalmazotti bértábla 2013-ban

Várhatóan nem emelkednek a közszolgálati fizetések 2013-ban sem. A 2013. évi központi költségvetés tervezete szerint a közszolgálati tisztviselői illetményalap és a közalkalmazotti bértábla továbbra is a 2008. januári szinten maradna befagyasztva.

 

Közalkalmazotti bértábla

 

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2013. évben

forrás: 2013. évi költségvetési törvény tervezetének 7. melléklete

Fizetési fokozatok Fizetési osztályok
A B C D E F G H I J
1. 69.000 77.000 78.000 79.000 89.000 122.000 127.000 129.500 142.000 154.500
2. 1,0175 1,0175 1,0200 1,0250 1,0275 1,0350 1,0350 1,0500 1,0450 1,0600
3. 1,0350 1,0350 1,0400 1,0500 1,0550 1,0725 1,0725 1,1000 1,1025 1,1350
4. 1,0525 1,0525 1,0650 1,0750 1,0900 1,1100 1,1100 1,1500 1,1675 1,2100
5. 1,0700 1,0700 1,0900 1,1000 1,1250 1,1475 1,1475 1,2000 1,2425 1,2850
6. 1,0875 1,0875 1,1125 1,1250 1,1600 1,1850 1,1850 1,2600 1,3175 1,3600
7. 1,1075 1,1075 1,1375 1,1525 1,1975 1,2225 1,2225 1,3350 1,3925 1,4200
8. 1,1275 1,1400 1,1625 1,1875 1,2350 1,2650 1,2725 1,4100 1,4675 1,4825
9. 1,1500 1,1725 1,1950 1,2250 1,2725 1,3075 1,3325 1,4850 1,5275 1,5450
10. 1,1725 1,2075 1,2300 1,2625 1,3100 1,3675 1,3950 1,5600 1,5875 1,6075
11. 1,1950 1,2425 1,2675 1,3000 1,3475 1,4275 1,4575 1,6250 1,6475 1,6700
12. 1,2175 1,2775 1,3050 1,3375 1,3775 1,4875 1,5200 1,6900 1,7075 1,7325
13. 1,2400 1,3125 1,3425 1,3750 1,4075 1,5475 1,5825 1,7550 1,7775 1,8025
14. 1,2625 1,3500 1,3800 1,4125 1,4425 1,6075 1,6450 1,8200 1,8475 1,8725

Tovább »

Közalkalmazotti bértábla 2013 tervezete - táblázat

A közalkalmazotti bértábla 2013 évre vonatkozóan is azt mutatja meg, hogy egy adott osztályba sorolt közalkalmazotti a munkában eltöltött évek függvényében hogyan emelkedik, figyelembe véve a fizetési fokozatokban megadott szorzókat. A minimálbérre vonatkozóan az a szabály alkalmazandó, hogy annak a közalkalmazottnak, akinek a táblázat szerint számított bére minimálbér alatt maradna, annak a fizetését fel kell kerekíteni.

Az alábbi táblázat a jövő évi tervezetet mutatja, ahol a fizetési osztályok első fokozata a garantált havi illetmények összegét jelenti. Hogy ki melyik fokozatba sorolható, az függ a szakképzettségtől és a végzettségtől. E szerint egy alapfokú végzettségű közalkalmazott az „A” fizetési osztályba sorolandó,  egy akadémiai végzettségű, doktori címmel rendelkező közalkalmazott pedig a „J” fizetési osztályba kerül, ez a legmagasabb fokozat. A fizetési fokozat besoroláson belül a konkrét fizetés mindig az adott személy esetében a ledolgozott évek számával egyenes arányban nő.

A közalkalmazotti bértábla 2013 évre vonatkozóan megmutatja a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összegét, valamint a feltüntetett fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat.

A kormány ígéretet tett a közalkalmazott bértábla 2013 éves kedvezőbb átalakítására, az új köztisztviselői illetményalap korrigálására. Az alábbi táblázat a jövő évi elhatározásokat mutatja, ahol a fizetési osztályok első fokozata a garantált havi illetmények összegét mutatja. Hogy ki melyik fokozatba sorolható, az szakképzettségtől, illetve végzettségtől függ. Tehát egy alapfokú végzettségű közalkalmazott az „A” fizetési osztályba kerül besorolásra, aki pedig akadémiai doktori címmel rendelkezik, az a „J” fizetési osztályba kerül, ez a legmagasabb fokozat. A fizetési fokozat besoroláson belül a konkrét fizetés adott személy esetében a ledolgozott évek számával egyenes arányban nő.

A bértábla 2013 a minimálbér esetére is alkalmazható, mégpedig úgy, hogy akinek a táblázat szerint számított bér nem éri el a minimálbért, annak a fizetését fel kell kerekíteni.

Az alábbi bértábla 2013 tekintetében megmutatja a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összegét a további sorokban pedig a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat.


Ami a pedagógus béreket illeti, a kormányzati biztos állítása szerint az új életpálya-modell 2013-ra biztosan beindul, mely magasabb bérezést von maga után. Persze ennek megvalósulása elsősorban a gazdasági helyzet alakulásától függ, ennek nagymértékű javulására pedig senki nem vállal garanciát.

Ugyan ilyen feltételek mellett prognosztizálható az egészségügyi bértábla 2013 évi, remélhetőleg kedvező változása is, mert az elképzelések szerint legalább hatvanöt ezer forintos emelkedés várható a most bruttó 350 ezer forint alatt kereső egészségügyi dolgozók számára. Ez igen biztos gazdasági és anyagi hátteret igényel, hiszen hozzávetőlegesen 16.520 orvost, közel 68.000 szakdolgozót és cca. 1400 szakdolgozót, egészségügyben dolgozó nem szakirányú végzettségű munkavállalót érint.

             A közalkalmazotti bértáblázat itt érhető el !!! 

Tovább »

munkanélküli segély kalkulátor 2013

Munkanélküli segély kalkulátor 2013: Az elmúlt évben jelentős változásokon ment keresztül az szociális és ellátási támogatások intézménye. Ezek a változások jelentős mértékben érintették az álláskeresési járadékot, korábbi nevén a munkanélküli segélyt.

Az új szabályozás alapvetően az álláskereső részére három támogatási formát határoz meg, az álláskeresési járadékot, az álláskeresési segélyt valamint a költségtérítést.

A munkanélküli segély 2013-ban három típusa lesz jelen. Az első típust az álláskeresők vehetik majd igénybe, mégpedig azok, akik legalább 180 nap munkanélküli járadékra voltak jogosultak és a járadék folyósítási idejét kimerítették. A munkanélküli segély iránti kérelmet a munkanélküli járadék megszűnésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A második típusú járadékot azok az álláskeresők igényelhetik, akik nem jogosultak munkanélküli járadékra és az álláskereső időszakot megelőző 4 év tekintetében legalább 200 munkaviszonyban eltöltött napot tudnak igazolni. A harmadik fajta munkanélküli segély 2013-ban annak az álláskeresőnek járhat, akinek a segély igénylésének időpontjában legfeljebb öt év hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. E mellett feltétel, hogy minimum 140 napig részesült munkanélküli járadékban és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, valamint a munkanélküli járadék folyósítási idejének kimerítését követő 3 éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.  A munkanélküli segély folyósításának kezdő napja minden esetben a kérelem benyújtását követő nap. A folyósítás időtartama a munkanélküli segély 2013 vonatkozásában az első és második fajtájú segélynél 90 nap. Abban az esetben azonban, ha az álláskereső a kérelem benyújtásakor betöltötte ötvenedik életévét, a segély első típusára nézve a folyósítási időszak 90 nappal meghosszabbodik, tehát összesen 180 napra lesz az illető jogosult. A harmadik fajta munkanélküli segély az öregségi-, rokkantsági-, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszerzéséig folyósítható.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy mely esetekben kell a munkanélküli segélyt szüneteltetni. Akkor nem folyósítható a segély, ha az álláskereső rövid ideig – legfeljebb 90 napig – tartó keresőtevékenységet folytat, feltételezve, hogy ezt a munkaügyi központnak bejelentette. Nem folyósítható a segély, rövid időtartamú, közhasznú munkavégzés ideje alatt, előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás ideje alatt, valamint nem folyósítható annak az álláskeresőnek aki terhességi gyermekágyi-, gyermekgondozási segélyre, vagy gyermekgondozási díjra vonatkozó igényt jelentett be. A harmadik típusú munkanélküli segélyt szüneteltetni kell 90 napig, ha megtörténik, hogy az álláskereső elmulasztja az általa folytatott kereső tevékenység bejelentését, vagy a munkanélküli segély szüneteltetése alatt keresőtevékenységet folytatott, amivel álláskeresési járadékra lett jogosult. A munkanélküli segély 2013-ban is csak rövid idejű átmeneti támogatás jelent, ezért álláskeresőnek és munkaadónak egyaránt tájékozódni a pályakezdő munkavállalók alkalmazását illetően, mert a Munkaügyi Központ a pályakezdők elhelyezkedését segítendő, támogatást nyújt azon cégek részére, akik vállalják a Munkaügyi Központ által legalább 90 napja nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatását olyan munkakörben, melyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet a jövőre nézve, végzettségének, képzettségének megfelelő irányban. A támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének 80%-a, de a támogatás összege nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb bér másfélszeresének 80%-át, középfokú szakképzettségű pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének 80%-át, felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetében pedig a kötelező legkisebb munkabér két és félszeresének 80%-át. 

Az álláskeresők közül sokan nem tudják, hogy mennyi ideig kaphatnak munkanélküli segélyt, és mi lesz velük, ha sokáig nem találnak munkát.

Rengeteg kérdés érkezik a Profession.hu-hoz az álláskeresési járadékkal kapcsolatban, ezekből kiderül, hogy sok téves információ kering a köztudatban. Összefoglaltuk a leggyakrabban feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat.

Kinek jár álláskeresési járadék?

Annak a nyilvántartott álláskeresőnek, aki mielőtt elveszítette a munkáját, legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett (a megelőző 3 évet számítják). A jogosultsági időbe beleszámít a munkaviszony, a közfoglalkoztatás keretében végzett munka, de az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység is – feltéve, ha a vállalkozói tevékenység alatt rendben fizette maga után a járulékokat. Feltétel ez utóbbi esetben, hogy az álláskereséskor vissza kell adni a vállalkozói igazolványt, vagy szüneteltetni kell (tehát egy álláskereső nem lehet számlaképes).

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatása szerint azok a munkaképes korúak válnak jogosulttá, akik rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak, nincsenek táppénzen, és munkát akarnak vállalni, de az önálló álláskeresésük nem volt eredményes, és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát felkínálni nekik.

Mennyi ideig jár az álláskeresési járadék?

Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki az állása elvesztése előtt 3 éven keresztül folyamatosan munkaviszonyban volt, akkor 90 napig kapja a járadékot, ha viszont épp a minimálisan megkövetelt 360 napot dolgozott, akkor csak 36 napig.

Az álláskeresési járadékot attól a naptól kezdve folyósítják, amikor az álláskereső a munkaügyi központnál először jelentkezett. Ezért érdemes rögtön regisztráltatni magunkat munkanélküliként, amikor elbocsátanak, hiszen ketyeg az óra: elképzelhető, hogy kevesebb ideig és kevesebb összeg jár, ha kicsúszunk az időből.

(Fontos, hogy értelmezési különbség van a két szó: a munkanélküli és az álláskereső között. Ugyanis munkanélkülinek tekinthető mindenki, aki aktív korú, munkaképes és nincs munkája, ám álláskeresővé csak akkor válik, amikor a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát.)

Mennyi pénzt kaphatok?

Az álláskeresési járadék összegét úgy számítják ki, hogy első lépésben megnézik: a nyilvántartásba vétel időpontjától 4 naptári negyedévre visszamenőleg mennyi volt az álláskereső munkaerő-piaci járulék alapjának (azaz a bruttó fizetésének) az átlaga. Ennek az összegnek a 60 százaléka lesz az álláskeresési járadék.

Fontos azonban, hogy ez nem lehet magasabb a minimálbérnél, azaz 2012-ben 93 ezer forintnál. (Így tehát ha valaki a munkahelyén a minimálbért kapta, akkor álláskeresőként 55 800 forintot kap. Az álláskeresők között nincs különbség a korábban 160 ezret és a 450 ezret keresők között: mindkét csoport ugyanannyi járadékra, 93 ezer forintra jogosult.)

Ha az álláskereső több munkaadóval állt munkaviszonyban a vizsgált 4 negyedév alatt, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, akkor az összes munkaadótól (illetve vállalkozóként) kapott bérét figyelembe kell venni, ennek az átlagából számítják ki az álláskeresési járadék összegét.

A vidéki álláskeresőknek megtérítik a munkaügyi központba való beutazás költségét is, ám ez kizárólag a helyközi közlekedésre vonatkozik, a városi, helyi tömegközlekedésre nem. Ha olyan orvosi szakvéleményre van szükség a munkakeresés során, amelyért külön fizetni kell, annak a számláját is benyújthatja az álláskereső a munkaügyi központnak.

Mi lesz, ha letelik a 90 nap?

Ebben az esetben a törvény szerint az álláskereső „kimerítette” a folyósítási időt, nem kap több álláskeresési járulékot. Ha nem tudott elhelyezkedni, akkor úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá (ez egyébként az a segély, amit korábban rendelkezésre állási támogatásnak neveztek). Ennek az összege 2012. január elsejétől a mindenkori nyugdíjminimum 80 százaléka, vagyis 22 800 forint egy hónapra. Ezt azok kapják, akik úgynevezett „aktív korú nem foglalkoztatott személyek”.

Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat szociális rászorultság alapján állapítja meg. A jogosultságot évente felülvizsgálják, és a következő esztendőben csak azok kaphatnak foglalkoztatást helyettesítő támogatást, akik legalább 30 napnyi munkaviszonyt vagy legalább féléves képzést fel tudnak mutatni.

A közfoglalkoztatásról szóló törvény ezt azzal egészítette ki, hogy a szociális segélyeseknek aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben, és a munkaügyi központ által felajánlott bármilyen munkát – akár a közmunkát is – el kell vállalniuk, függetlenül attól, hogy milyen végzettségük van. Ha ezt megtagadják, akkor még ezt a kis pénz is elveszítik. Ezt azzal indokolták a jogszabály szövegében, hogy „a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen”.

Szüneteltethetik az álláskeresési járadék folyósítását?

Ha az álláskeresőnek gyermeke születik, és tgyásra, gyesre vagy gyedre lesz jogosult, akkor ezt be kell jelentenie a munkaügyi központnál. Ha ezt nem teszi meg, akkor jogtalanul veszi igénybe az álláskeresési járadékot, és vissza kell fizetnie a felvett összeget. Annak sem jár a járadék, aki előzetes letartóztatásban van, vagy elzárásra, szabadságvesztésre ítélték.

A közfoglalkoztatás idejére csak a közmunkás minimálbér jár, ám ha alkalmi munkát vállal valaki (egyszerűsített foglalkoztatás keretében), akkor mellette jogosult az álláskeresési járadékra is – ha a munkavégzés előtt ezt közölte a munkaügyi központnál.

Mikor nem kapok több pénzt?

Ha letelik a 90 nap, vagy munkát talál az álláskereső, akkor megszűnik az álláskeresési járadék.
Akkor sem jár több pénz, ha valaki nem működik együtt a munkaügyi központtal (nem jelentkezik a megadott időpontban, nem vállal olyan munkát, ami minden tekintetben megfelelő lenne neki). Aki a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt, annak a minimálbérnek megfelelő összegű rendszeres támogatást fizetnek, viszont álláskeresési járadékot nem kap.

Ha hamar találok munkát, elvesztem a „maradék” álláskeresési járadékot?

Ha az álláskeresőnek sikerül egy határozatlan időtartamú, legalább négyórás munkaviszonyt létesítenie a járadék folyósítási idejének kimerítése előtt, akkor kérelmezheti, hogy a még hátralévő járadék meghatározott összegét egy összegben megkapja.

Ennek persze szigorú feltételei vannak, például a munkaadónak igazolnia kell, hogy még 90 nap elteltével is ott dolgozik, és nem lehet ugyanaz a cég az új munkaadó, mint amely a munkanélküliség előtt is alkalmazta az álláskeresőt. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani. Maximum a hátralévő összeg 80 százalékát fizetik ki.

Tovább »

Bérkalkulátor 2013 - Munkavállalót terhelő adók 2013

Bruttó bér alapján

Havi Bruttó jövedelem
 
 
Gyerekek száma
 
 
Adójóváírás nélkül Nyugdíjas munkavállaló

Tovább »

Bérkalkulátor 2013 egy kereső esetén

Bérkalkulátor 2013 egy kereső esetén



 

  1. az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában.
  2. 2013-ban változatlan, 93 000 forintos minimálbérrel számolunk
  3. a kalkulátor nem alkalmas egyéni vállalkozók adó és járulékainak kiszámítására
  4. a bérkompenzációt a rendszer bejelentésékor elhangzott adatok alapján számoljuk
  5. legalább középfokú, szakirányú végzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatva a mindenkori garantált bérminimum a munkabér alsó határa, 2013-ben 108 000 forint
  6. társas vállalkozó esetében a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér - középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő munka esetében a garantált bérminimum - 112,5 százaléka
  7. társas vállalkozó esetében az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék alapja a minimálbér - középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő munka esetében a garantált bérminimum - 150 százaléka
  8. szakképzettséget nem igénylő foglalkozások
  9. tartósan munkanélkülinek számít, aki a foglalkoztatást megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig volt regisztrált álláskereső, a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
  10. 25 év alatti pályakezdőnek minősül a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező fiatal.

Az adatok tájékoztató jellegűek, a kalkulátor a 2012. július 10-én benyújtott törvényjavaslatra épül, illetve a szuperbruttó 2013. évi teljes kivezetésével számol.

A kalkulátor két kereső esetén mindig a magasabbik bérnél számítja a gyermekek után járó adóalap csökkentő kedvezményt. Amennyiben az nem kerül teljes mértékben kihasználásra, akkor az alacsonyabb bérnél figyelembe veszi a fennmaradt kedvezményt.

Tovább »

Eü dolgozók béremelése : Nyár végén kapják meg a béremelést az egészségügyi dolgozók

Az Országgyűlés mai ülésén dönthet az egészségügyi dolgozók béremelését is éríntő változásokról ! 

 

Az egészségügyi dolgozók legkorábban az augusztusi fizetéssel juthatnak hozzá a kormány által ígért 2012  évi béremeléshez

 

A lap úgy tudja, hogy a szakdolgozók közül a legnagyobb emelés 25 115 forint, a legkisebb ezer forint lehet. Az érintettek mintegy 40 százaléka számíthat 20 ezer forint körüli összegre. A többiek zömmel tízezer és ennél kisebb emelést várhatnak.  A Népszabadság emlékeztetett: Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár csaknem egy hete jelentette be, hogy az orvosok 350 ezer forint bruttó - ügyeletek nélküli - alapbérig 65 820 forintos béremelésre számíthatnak. 350 ezer forint felett tízezer forintonként ötezerrel csökken az emelés, és akik 450 ezernél is többet keresnek, egységesen 10 ezer forintot kapnak.  Az egyéb diplomás, de nem orvos szakembereknek egységesen bruttó 31 435 forint jut.

Tovább »

egészségügyi bértábla 2013: új egészségügyi bértáblázat 2013

Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek az újabb egészségügyi salátatörvény javaslatát, amely a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremeléséről is rendelkezik az új 2013-as bértábla.

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat nagy részben a dolgozók anyagi, illetve munkakörülményeit szabályozza. Részletesen szabályozzák az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát és annak díjazását, továbbá rendelkezik a dolgozók "egészségügyi válsághelyzetben" történő kirendelésének szabályairól.  Meghatározzák "a közalkalmazotti, valamint munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók, valamint a kormány által külön rendeletben meghatározott az egészségügyben - különösen nagy felelősséggel, illetve leterheltséggel járó munkakörben dolgozók számára a sajátos egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat." A javaslat mellékletei tartalmazzák az orvosok, illetve egészségügyi szakdolgozók bértábláit, illetve a januárig visszamenőleges, és beépülő béremelésük mértékét. Ennek értelmében egy kezdő, a legalsó "A" kategóriába sorolt szakdolgozó bruttó havi bére minimum 93 ezer forint lehet. A melléklet táblázatában az eltöltött évek szerint tíz kategóriában állapították meg a béreket. A legmagasabb egészségügyi szakdolgozói fizetés bruttó 303 ezer forint lesz havonta. Az orvosi bértábla a kezdő orvosi fizetés minimumát havonta bruttó 195 323 forintban állapította meg, de egy másik besorolási osztályba tartozó szintén kezdő orvos akár több mint bruttó 220 ezer forintot is kereshet havonta. Egy másik táblázat az orvosi munkakörben dolgozók bérkiegészítését tartalmazza. Eszerint azok, akiknek havi bruttó bére eddig 350 ezer forint alatt volt, azoknak bruttó 65 820 forinttal, 350 ezer forint felett minden tízezer forintos sávban ötezer forinttal kevesebb béremelés jut az orvosoknak. A 450 ezer forinttal magasabb bruttó jövedelemmel rendelkezők béremelése pedig 10 ezer forint lesz.  A javaslat értelmében a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál helyi érdekképviseleti szerv hozható létre, amely előzetes véleményt nyilvánít a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket érintő döntéseket megelőzően. Ezen helyi érdekképviseleti szervek tevékenységét a központi gyakornokok, illetve rezidensek országos érdekképviseleti szerve koordinálná a jövőben. Ezen felül kimondja azt is, hogy a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg. Előírja továbbá, hogy a holttest hűtésének naponkénti legmagasabb árát is rendeletben állapítsa meg a kormány.  A javaslat szerint a gyógyszerhamisítás irányelvet legkésőbb 2013. január elsejéig kell átültetni. Ennek előírásai: az ellenőrzés megerősítése az unió külső határain, jó minőségű, nem hamisított gyógyszer-hatóanyagok gyártását biztosító követelményrendszer előírása, a lakossági távértékesítés (jellemzően az internetes gyógyszerforgalmazás) biztonságosságának növelése, továbbá szigorított szabályozás a gyógyszerellátási lánc résztvevőinek vonatkozásában. A javaslat indoklása szerint több szociális eljárás egyszerűsítésén is könnyítenének a jövőben, úgymint: a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a gyermekápolási táppénz, valamint a baleseti táppénz igények benyújtása és elbírálása, valamint az üzemi balesethez kapcsolódó jogosultság érvényesítése. Felhatalmazást kapna továbbá a kormány, hogy rendeletben kijelölje a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató, az egészségügyi dokumentációt kezelő és a betegjogok érvényesülését elősegítő szervet. Szintén rendeletben határoznák meg az alapellátási vállalkozás körében betegellátást szolgáló eszközök beszerzéséhez nyújtható támogatás feltételeit és részletes szabályait, valamint a támogatásra jogosult alapellátási vállalkozások körét.  A javaslat értelmében az egészségügyi rendszer teljesítményét is értékelik a jövőben. A törvény nagy része a július elsejei Semmelweis-napon, vagyis az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napján lépne hatályba.

Tovább »

közalkalmazotti bértábla 2013

A kormány ígéretet tett a bevezetésre kerülő új közalkalmazotti bértáblára és az új köztisztviselői illetményalapra 2013-tól. A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok.

A közalkalmazotti bértábla fizetési osztályokra és fizetési fokozatokra bontható. A fizetési osztály az adott közalkalmazott végzettségétől, szakképzettségétől függ. Például alapfokú végzettséggel az "A" fizetési osztályba kerül, felsőfokú szakképzettséggel az "E" osztályba, az akadémiai doktori címmel rendelkezők pedig a legmagasabb, "J" fizetési osztályba kerülnek. Az adott osztályba sorolt közalkalmazott fizetése a munkában eltöltött évek függvényében emelkedik a fizetési fokozatokban megadott szorzók szerint.A bértábla alkalmazását szintén befolyásolja a minimálbér. Akinek a táblázat alapján kiszámított bére a minimálbér alatt maradna, annak fel kell kerekíteni a fizetését. 13. számú melléklet a korábbi. évre vonatkozó költségvetési törvényhez. A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok.

Fizetési fokozatok Fizetési osztályok
A B C D E F G H I J
1. 69.000 77.000 78.000 79.000 89.000 122.000 127.000 129.500 142.000 154.500
2. 1,0175 1,0175 1,0200 1,0250 1,0275 1,0350 1,0350 1,0500 1,0450 1,0600
3. 1,0350 1,0350 1,0400 1,0500 1,0550 1,0725 1,0725 1,1000 1,1025 1,1350
4. 1,0525 1,0525 1,0650 1,0750 1,0900 1,1100 1,1100 1,1500 1,1675 1,2100
5. 1,0700 1,0700 1,0900 1,1000 1,1250 1,1475 1,1475 1,2000 1,2425 1,2850
6. 1,0875 1,0875 1,1125 1,1250 1,1600 1,1850 1,1850 1,2600 1,3175 1,3600
7. 1,1075 1,1075 1,1375 1,1525 1,1975 1,2225 1,2225 1,3350 1,3925 1,4200
8. 1,1275 1,1400 1,1625 1,1875 1,2350 1,2650 1,2725 1,4100 1,4675 1,4825
9. 1,1500 1,1725 1,1950 1,2250 1,2725 1,3075 1,3325 1,4850 1,5275 1,5450
10. 1,1725 1,2075 1,2300 1,2625 1,3100 1,3675 1,3950 1,5600 1,5875 1,6075
11. 1,1950 1,2425 1,2675 1,3000 1,3475 1,4275 1,4575 1,6250 1,6475 1,6700
12. 1,2175 1,2775 1,3050 1,3375 1,3775 1,4875 1,5200 1,6900 1,7075 1,7325
13. 1,2400 1,3125 1,3425 1,3750 1,4075 1,5475 1,5825 1,7550 1,7775 1,8025
14. 1,2625 1,3500 1,3800 1,4125 1,4425 1,6075 1,6450 1,8200 1,8475 1,8725

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben leírtak szerint lehet kiszámítani a közalkalmazotti fizetést.

Tovább »

pedagógus bértábla 2013

Ismét elmaradt fizetésekről szólnak Borsod megye hírei. Ezúttal nem a közmunkások, hanem a pedagógusok nem kapták meg a bérüket. Ígéret már van, a szocialisták szerint azonban a kettős mérce tarthatatlan. Közel ezer Borsod megyei pedagógus keményen dolgozott azért a fizetésért, amivel hónapok óta tartozik nekik az állam. Közben nyártól átlagosan 1000 koronával (11 ezer forint) csökkenhetnek Csehországban a pedagógusbérek, míg a nem pedagógus személyzet, így például a szakácsok keresete 600 koronával lehet alacsonyabb. Az állam az idén 1,8 milliárd koronát von ki az óvodákból és iskolákból. A tanárok bére havi 500 koronával csökken, de az összeg egész évre kivetítve értendő, így a második félévben ennek kétszeresét kell megspórolni. A tanárbérek átlagosan 25 150 koronát tettek ki tavaly, míg a nem tanári személyzet átlagosan bruttó 14 000 koronát keresett.

Tovább »

Bruttó bér megőrzése 2013 : Bérkalkulátor

Kalkulálja ki a nettó bérét a 2013-ra  jogszabályok alapján !

Havi bruttó munkabér, Ft

Gyerekek száma, fő

   

 

A bérkalkulátor a nettó bért a bruttó bér megadása alapján kalkulálja ki.

A munkabérek Bruttó értékének megőrzését szolgáló intézkedés jogi hátterét a Kormány 299/2011.(XII.22.) Korm.rendelete írja elő amelyet a Magyar közlöny elöző .évi 157.számában közöl. A kormány 299/2011.(XII.22.) Korm.rendelete a munkabérek nettó-bruttó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2013.évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szól. A 2012.évi munkabéremelés elvárt mértékét a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A kompenzációra elkűlönített összeg fedezni fogja a bérek megőrzéséhez szükséges forrásokat, a kormányfő kijelentette, ha kell további pénzforrást biztosítanak a bérek kiegyenlítésére 2013 évben.

Tovább »

Családi adókedvezmény 2013: Családi adókedvezmény 2013 nyomtatvány pdf letöltés !

Ki jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére?

- az a magánszemély, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

- a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;

- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő személy saját maga jogosult a kedvezmény érvényesítésére vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

 

Ki nem veheti igénybe a családi kedvezményt?

Az a magánszemély, aki a családi pótlékot

- vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,

- vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,

- szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

 

Milyen mértékű a családi kedvezmény, s hogy állapítják meg a kedvezmény összegét?

A korábbi évek gyakorlatától eltérően a családi kedvezmény nem a fizetendő adó összegét, hanem az adóelőleg megállapítását megelőzően, a magánszemély összevont adóalapját csökkenti. (Az összevont adóalap a nem önálló tevékenységből - pl. munkaviszonyból -, az önálló tevékenységből - pl. megbízási jogviszonyból - származó jövedelmek, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek adóalap-kiegészítéssel növelt összege, azaz az említett jövedelmek összegének 1,27-szerese.)

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

- egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint,

- három és minden további eltartott esetén 206.250 forint levonást jelent az adóalapból.

 

A kedvezmény érvényesítésével egy-két gyermek esetén gyermekenként 10.000 forinttal, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000 forinttal csökkenhet a fizetendő adó.

 

Mitől függ a családi kedvezmény mértéke?

A családi kedvezmény mértéke 2013-tól az eltartottak számától függ.

 

A családi kedvezmény érvényesíthető mértékének megállapítása szempontjából kit tekintünk eltartottnak?

Eltartott

- a kedvezményezett eltartott,

- az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének

megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.

 

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él és

- akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,

- aki közoktatási intézmény tanulója (jellemzően a 20. életévüket betöltött tanulók, akikre családi pótlékot már nem folyósítanak) vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,

- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy

- aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn.

Tovább »

Családi adókedvezmény összege 2013

Családi adókedvezmény összege 2013

Családi adókedvezmény összege 2013

 

 

Adóalap-kedvezmény

Adókedvezmény

Legfeljebb két eltartott esetén

 

 

1 gyermek után

62 500

10 000

2 gyermek után

125 000

20 000

Legalább három eltartott esetén

 

 

1 gyermek után

265 250

33 000

2 gyermek után

412 500

66 000

3 gyermek után

618 750

99 000

 

A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából mi minősül jogosultsági hónapnak?

Jogosultsági hónap az a hónap

- amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják,

- amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

- amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

 

Melyek a családi kedvezmény érvényesítésének feltételei?

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó- megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

- a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,

- a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról, amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.

- a nyilatkozat a soron következő havi bérkifizetést megelőzően bármikor megtehető

- visszamenőlegesen, év közben a kedvezményt érvényesíteni nem lehet.

Tovább »

Gyed kompenzáció 2013

A gyed kompenzáció 2013 évben változatlan marad a korábbi évekhez képest. Aki jogosult a gyedre az kap kompenzálást is.

Tovább »

Béremelés-2013

Hogyan alakul a nettó-bruttó bérek reálértéke 2013 -évtől : ennyivel emelkedik a nettó bér 2013-ban ? Rendeletben állapítja meg a kormány, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabéreket pontosan mennyivel kell emelniük majd a munkaadóknak, hogy a bérek nettó értéke ne csökkenjen 2013-ban. Rogán Antal és négy fideszes párttársa, valamint egy KDNP-s képviselő nyújtotta be az erről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek, és a kormánypártok támogatásával általános vitára alkalmasnak minősítette azt a gazdasági bizottság is.
Egyes adószakértők véleménye szerint a vízválasztó a 2013-as év lesz. A szakemberek pillanatnyilag nem látják a lehetőségét annak, hogy az állam egyszerre legyen képes finanszírozni az államháztartási hiány csökkentését, és az egykulcsos adórendszert. A kormány több ízben, és több helyen hangot adott annak, hogy az elsődleges célja az államháztartási hiány csökkentése, és szinten tartása. Abban az esetben viszont, ha ezt az elképzelését tartani kívánja elképzelhető, hogy az adózási szabályok 2013-ra változni fognak. A bérkalkulátor 2013 folyamatosan figyelemmel kíséri a kormány és a gazdasági tárca adózási rendről szóló elképzeléseit, és szakértők bevonásával levonja annak várható következményeit. A végleges törvény megismerését követően pedig a leggyorsabban elérhető lesz mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára a bérkalkulátor 2013 rendszer, mellyel pillanatok alatt kiszámolhatja a bruttó bére alapján a várható nettó jövedelmet, és a fizetendő járulékok mértékét.

Tovább »

Családi pótlék utalás 2013

Családi pótlék utalás időpontok 2013-évben !

A családit előre folyósítja a Kincstár az igénylő által megjelölt fizetési számlára (bankszámlára/folyószámlára), vagy lakcímére. Amennyiben fizetési számlára kéri az ellátást folyósítani akkor hamarabb megkapja az ellátást, mert az ellátást számlára utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig, lakcímre történő utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell folyósítani. Ezen időpontig kell a Kincstárnak az ellátást elutalnia, tehát ez nem azt jelenti, hogy eddig az időpontig az igénylő meg is kapja azt.

Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék utalását?

Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

a) az ügyfél távolléte alatt, ha az ügyfél 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.

b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

Tovább »

Családi pótlék összege 2013

A családi pótlék összege 2013 évben nem, vagy csak minimálisan változik.

A pótlék összege havonta 2012-2013
Egy gyermekes család esetén:

12.200.- Ft

Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén:

13.700.- Ft

Két gyermekes család esetén (gyermekenként):

13.300.- Ft

Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként):

14.800.- Ft

Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként):

16.000.- Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként)

17.000.- Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén:

23.300.- Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén:

25.900.- Ft

 

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát közoktatási intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági döntést.

Mit jelent a családi pótlék természetben történő folyósítása?

A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét az önkormányzat által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatás számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a jegyző által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint - a jegyző által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint - természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete" az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése (Cst. 15. §).

Tovább »

Bérkalkulátor használata 2013-évre

Kalkulálja ki a nettó bérét a 2013-ra  jogszabályok alapján !

Havi bruttó munkabér, Ft

Gyerekek száma, fő

 

 

A bérkalkulátor a nettó munkabért a bruttó bér megadása alapján kalkulálja ki.

A bérpótlékra való jogosultság 2013-tól :

A munkavállaló akkor jogosult bérpótlékra, ha azt a felek megállapodása rögzíti a munkaszerződésben, vagy tájékoztatóban, vagy azt előírja a munkaviszonyra vonatkozó jogszabály, vagy a kollektív szerződés. A bérpótlék juttatásának további feltétele, hogy a munkavállalónak az általánostól eltérő időben, helyen, munkakörben (beosztásban), képzettséggel, munkakörülmények között kell végeznie feladatát.

A bérpótlékot  a munkavállaló személyi alapbére alapján kell kiszámolni, amennyiben erről a munkáltató és a munkavállaló másképpen nem állapodik meg. Ha a bérpótlékról a munkaszerződés, vagy tájékoztató rendelkezik, egyértelműen meg kell határozni, hogy mennyi a munkavállaló személyi alapbére, és külön kell nevesíteni a bérpótlék mértékét, esetleg konkrét összegét is.

Bérpótlékok fajtái

Munka törvénykönyve a bérpótlék összes lehetséges feltételeit és fajtáját nem sorolja fel, csupán fizetésének kötelező eseteit nevesíti. Ennek megfelelően az alábbi bérpótlékok fizethetőek:

  • éjszakai pótlék
  • műszakpótlék, délutáni vagy éjszakai
  • rendkívüli munkavégzés esetére járó pótlék, díjazás,
  • készenléti díj, ügyeleti díj
  • vasárnapi és munkaszüneti nap munkavégzés pótléka

Tovább »

Minimálbér, garantált bérminimum 2013-ig

Minimálbér

30%

30-ad rész

1998.01.01-1998.12.31.

19.500,-Ft

5.850,-Ft

195,-Ft

1999.01.01-1999.12.31.

22.500,-Ft

6.750,-Ft

225,-Ft

2000.01.01-2000.12.31.

25.500,-Ft

7.650,-Ft

255,-Ft

2001.01.01-2001.12.31.

40.000,-Ft

12.000,-Ft

400,-Ft

2002.01.01-2003.12.31.

50.000,-Ft

15.000,-Ft

500,-Ft

2004.01.01-2004.12.31.

53.000,-Ft

15.900,-Ft

530,-Ft

2005.01.01-2005.12.31.

57.000,-Ft

17.100,-Ft

570,-Ft

2006.01.01-2006.12.31.

62.500,-Ft

18.750,-Ft

625,-Ft

2007.01.01-2007.12.31

65.500,-Ft

19.650,-Ft

655,-Ft

2008.01.01-2008.12.31.

69.000,-Ft

20.700,-Ft

690,-Ft

2009.01.01-2009.12.31.

71.500,-Ft

21.450,-Ft

715,-Ft

2010.01.01-2010.12.31

73.500,-Ft

22.050,-Ft

735,-Ft

2011.01.01-2011.12.31

78.000,-Ft

23.400,-Ft

780,-Ft

2012.01.01-től-2013-ig

93.000,-Ft

27.900,-Ft

930,-Ft

1999. január hónapban 19.500,-Ft-ot,
2000. január hónapban 22.500,-Ft-ot,
2001. január hónapban 25.500,-Ft-ot,
2002. január hónapban 40.000,-Ft-ot,
2004. január hónapra 50.000,-Ft-ot,
2005. januárban 53.000,-Ft-ot,
2006. januárban 57.000,-Ft-ot,
2007. januárban 62.500,-Ft-ot 
2008. januárban 65 500,-Ft-ot,
2009. januárban 69 000.-Ft-ot,
2010. januárban 71 500.-Ft-ot kellett alapul venni.

Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához

 

A minimálbér összege

30-ad része

1999.02.01-2000.01.31.

22.500,-Ft

750,-Ft

2000.02.01-2001.01.31.

25.500,-Ft

850,-Ft

2001.02.01-2002.01.31.

40.000,-Ft

1.333,33 Ft

2002.02.01-2004.01.31.

50.000,-Ft

1.666,67 Ft

2004.02.01-2005.01.31.

53.000,-Ft

1.766,67 Ft

2005.02.01-2006.01.31.

57.000,-Ft

1.900,00 Ft

2006.02.01-2007.01.31.

62.500,-Ft

2.083,33 Ft

2007.02.01-2008.01.31

65.500,-Ft

2.183,33 Ft

2008.02.01-2009.01.31.

69.000,-Ft

2.300,-Ft

2009.02.01-2010.01.31.

71.500,-Ft

2.383,33 Ft

2010.02.01-2010.12.31

73.500,-Ft

2.450,-Ft

2011.01.01-2011.12.31

78.000,-Ft

2.600,-Ft

2012.01.01-től - 2013-ig

93.000,-Ft

3.100,-Ft

2001. február 1-jétől a havi járulékalap kiszámításánál
naptári napi kerekítést használni nem lehet,
csak a tárgyhónap járulékalapjának összegét szabad kerekíteni
(pl. járulékfizetési kötelezettség  2007.03.17-2007.03.31-ig: 
15 x  2.183,33  =  32.749,95  kerekítve 32.750,-Ft).

 

A garantált bérminimum összege*

  2013-tól

2011.01.01-2011.12.31

94.000,-Ft

3.133,33 Ft

2012.01.01-től - 2013-ig

 108.000,-Ft

 3.600,-Ft

*a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén

 

Minimum-járulékalap összege***

30-ad része

2006.09.01-2006.12.31.

125.000,-Ft

4.166,66 Ft

2007.01.01-2008.01.31.*

131.000,-Ft

4.366,66 Ft

2008.02.01-2009.01.31.*

138.000,-Ft

4.600,-Ft

2009.02.01-2009.12.31.**

 143.000,-Ft

 4.766,66,-Ft

Tovább »

Bérkalkulátor - Nettó - Bruttó - Bérkalkulátor

Bérkalkulátor 2013

 

Kalkulálja ki a nettó bérét a 2013-ra  jogszabályok alapján !

Havi bruttó munkabér, Ft

Gyerekek száma, fő

 

 

 

Tovább »